A Samarpa megnevezés jelentése "a vörös korona viselője". Megjelenése beteljesítette Sakjamuni Buddha jóslatát egy "rubinvörös koronát viselő nagy bodhiszattváról, aki sokakat vezet majd ki a körforgásszerű létezés kényszeréből."
Inkarnációs vonala a XIII. században kezdődött, amikor a harmadik Karmapa a fő tanítványát, Kedrup Drakpa Szenge-t megajándékozta egy vörös koronával, mely az ő fekete koronájának pontos mása volt. A koronák színe nem két külön vonalat jelképez, hanem a Karmapa és a Samarpa közelségét fejezi ki.
A Samarpák feladata a Karma Kagyü vonal vezetése két Karmapa inkarnáció közti időszakban. Nemegyszer ők találták meg és ismerték fel az új Karmapát. A Határtalan Fény Buddhája (Amitába) megtestesülésének tartják.
Inkarnációs vonala mind a mai napig töretlen. Mindig a Karmapák tanítványa vagy tanítójaként születik újra. A jelenlegi Samar rinpocse, Mipam Csökji Lodrö a 14. inkarnáció, aki a 16. Karmapa unokaöccseként született. A 16. Karmapa halála után átvállalta az Új-Delhiben található Karmapa Nemzetközi Buddhista Intézet (KIBI) felépítésének befejezését. Karmapa kívánsága szerint e nemzetközi intézet feladata, hogy teret adjon Buddha tanításainak magas szintű tanulmányozására és fordítására.
Samarpa 1994-ben a hagyománynak megfelelően felismerte a 17. Karmapát, Táje Dordzsét, majd felügyelte a tanulmányait, és ezek befejeztével, 2003 decemberében átadta neki a Karma Kagyü vonal vezetését.
